1901. november 19-én jelent meg az Alkotmány című sajtótermékben egy kis információ a Csepel-sziget telkeiről.
Bárány Tibor, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja kutatásai során bukkant rá a kis cikkre, s mint érdekes adalékot, közkinccsé teszi egyesületünk honlapján.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1891. Ebben a kiadványban jelent meg hajdan Hoitsy Pál dolgozata "A Csepel-sziget" címmel.
Az írást Bárány Tibor, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja kutatta fel, s teszi most közzé, mindannyiunk épülésére.
"Látjátuk feleim szümtükhel,
mik vogymuk: isá, por ës homou
vogymuk."
(Halotti beszéd és könyörgés)
A száz éves múlt első részéről szóló dolgozatot elolvashatják itt: http://www.cshve.hu/?q=node/187
A CSEPELI TEMETŐ 100 ÉVES – II. rész
Kedves Barátaink!
Kívánom és remélem, hogy mindnyájan egészségesen átvészeljük a nehéznek ígérkező őszi időszakot.
A fertőzések elkerülése végett úgy határoztunk: rendezvényeinket továbbra is szüneteltetjük.
Egyesületük előd szervezete, a Helytörténeti Bizottság 60 éve, 1960. november 25-én jött létre.
Egyesületünk Kedves Tagjai, Tisztelt Barátaink!
Remélem szerencsésen, egészségesen átvészelték az elmúlt hónapokat. A járvány újult erővel történt folytatódása miatt korábban tervezett őszi előadásainkat nem tudjuk megtartani. Pedig van számos olyan évforduló az idén is, melyről szerettünk volna megemlékezni. Ezek közül a lejelentősebbek:
ÉVFORDULÓK:
1720., 300 éve: Első népszámlálás Csepelen.
1920., 100 éve: Az új csepeli temető megnyitása
1920., 100 éve: A Munkásotthon avatása
1920., 100 éve: A Magyar Posztógyár alapítása
A Budapest folyóirat 1968/5. számában jelent meg Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla dolgozata kerületünk múltjáról, akkori jelenéről. A korabeli információk egy részét azóta túlhaladta a történelem, a hajdani tervek egy része pedig nem, vagy nem úgy valósult meg. Mindezekkel együtt érdekes ma olvasni, hogyan látták 52 évvel ezelőtt Csepelt.
A Friss Újság 1932. augusztus 28-i számában jelent meg ez a cikk, mely érdekes képét mutatja meg a korabeli Csepelnek.
"Remegve figyeli Csepel lakossága a gyárkémények füstjét
A jobb időkben idevándorolt emberek lassan elmenekülnek, mert nem akad munkájuk
Régen, a középkorban, a városok, a faluk a hatalmas várúr fellegvárának tövében húzódtak meg. A hatalmas várúr védte meg a kisembereket a támadó, portyázó banditáktól és kalandokat kereső uraktól. De a várúr volt az, aki megélhetést, keresetet biztosított számukra.
A csepeli Állami polgári Fiú- és Lányiskola 1931. évi iskolai értesítőjében összefoglalták az utóbbi bő másfél évtized csepeli eseményeit, eredményeit.
Íme:
"Csepel község közönsége által fenntartott iskolánk az 1931/32. tanévvel fennállásának 17. évét zárta le. Megszervezése, másfél évtizedet meghaladó működése, fejlődése az új Csepel kialakulásának idejére esik.
Adalékok egy kultúrmérnök életművéhez, avagy hogyan emlékeztek rá kortársai, s hogyan őrzi az utókor munkásságának emlékét?
Kvassay Jenő arcképét, szobrát, emléktábláját és a róla elnevezett díjat megtekinthetik itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...
A nagy, 1838. évi árvíz 100. évfordulója és Csepel falu új helyen való felépítésének emlékére született ez az írás, melyet 1939-ben tettek közzé Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattárában. Kiváló, tömör áttekintést ad Csepel település új helyen eltöltött első száz esztendejéről, a fejlődésről, s a vezetői gondolkodás irányáról. A cikk mindenki számára elérhető az interneten, az arcanum.hu oldalon. Egyesületünk vezetőségi tagja, Bárány Tibor is itt bukkant rá kutatásai közben, s most közreműködésével közkinccsé tesszük a csepeli főjegyző 81.