Megkoszorúztuk Ady Endre emléktábláját

"Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta
szóval, tettel és hallgatással is?
Mért békítik a simák alattomba,
lány-duzzogássá haragvásait?

Földön a magyar és földben a költő,
dühödt markába rögöket szorít."

József Attila: Ady emlékezete (részlet)

Szomszédolás: vendégségben a Csiliben

Bárány Tibor, a CSHVE vezetőségi tagja a minap a Csili Helytörténeti Klubjában tartott előadást. Az előadás előtt az ESTV rövid interjút készített vele:

https://www.youtube.com/watch?v=5pbYUsrkjMw&fbclid=IwAR1RbjNphvhsOR3BXOl...

A Csiliben elhangzott előadás videóra rögzített (Harangi Mihály felvétele) változata itt látható:

ADY ENDRÉRE EMLÉKEZÜNK

József Attila: Ady emlékezete (részlet)

-Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta
szóval, tettel és hallgatással is?
Mért békítik a simák alattomba,
lány-duzzogássá haragvásait?
Földön a magyar és földben a költő,
dühödt markába rögöket szorít,

MEGHÍVÓ
A Helytörténeti esték 
sorozatunk keretében
zenés irodalmi emlékműsorral
tisztelgünk
Ady Endre halálának
100. évfordulója alkalmából,
a költő emléke előtt. 

Emléktábla koszorúzás

MEGHÍVÓ

ADY ENDRÉRE EMLÉKEZÜNK
HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.

A CSEPELI
HELYTÖRTÉNETI
ÉS VÁROSSZÉPÍTŐ
EGYESÜLET
TISZTELETTEL
MEGHÍVJA
ÖNT

2019. JANUÁR 26-ÁN, 11 ÓRÁRA,
A KÖLTŐ ADY ENDRE UT ÉS KOSSUTH LAJOS UTCA TALÁLKOZÁSÁNÁL
ELHELYEZETT EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL
TARTANDÓ MEGEMLÉKEZÉSRE.

100 éve: az első magyar posta repülőgép járat Bécsbe

Az emberiség örök vágyát, a repülést, igazából a Wright testvérek első repülőgépe, a Flyer, és ennek első felemelkedése /1903.december 17./ teremtette meg. Ez természetesen egy folyamat része volt, amelyben sok-sok áldozatot követelt a levegőbeemelkedés és az Ikarusz legendától, a kínai sárkányrepüléstől, a Montgolfiere testvérek léggömbjétől /1783/ Lilienthal siklórepüléséig sok ezer évnek kellett eltelnie. 1905-ben Párizsban, Európa első repülőgépgyárának átadása újabb lehetőséget jelentett a légiközlekedés fejlesztéséhez.

150 éve alakult: a Magyar Királyi Államvasutak

MÁV355 mozdony

Az első magyar vasútvonalat Pest és Vác között 1846. július 15-én nyitották meg. A reformkorban a jeles államférfiak az „államvasúti” rendszer hívei voltak, mert úgy vélték, csak ez biztosíthatja, hogy az ország valós érdekeinek megfelelően épüljön ki a hálózat. Az első vasútvonalakat azonban az állam pénzügyi gondjai miatt szinte kizárólag magántársaságok építették és birtokolták. A kiegyezés évében, 1867-ben az Országgyűlés kormányzati feladattá tette a vasúthálózat fejlesztését. A kormány az 1867. évi XIII.

WM levélpapír

A Weiss Manfréd konszern központi irodája Budapest belvárosában, a Mária Valéria utca (ma: Apáczai Csere János utca) 17. szám alatt volt.
A minap jutottunk hozzá egy érdekes dokumentumhoz: a konszern által használt fejléces levélpapírhoz.
Azon nyomban megosztjuk ezt a széles nyilvánossággal is.

Oldalak